A ZENE HATÁSA A MAGZATI FEJLŐDÉSRE
A hallás sokkal nagyobb szerepet játszik az egészséges személyiség kialakul
ásában, megőrzésében, mint azt korábban feltételezték. Sok kutató szerint a magzat már a 16. esetleg a 12. héten is jelez a hangokra, bár a várandósság 18-20. hetében alakulnak ki a magzat hallószervei, 22. hetében pedig egyértelműen képes beazonosítani édesanyja szívműködését. A 24. héttől már képes elkülöníteni a méhen belüli zajokat a külvilág hangjaitól. A magzat ettől kezdve jól érzékeli a beszédet. Ezért fontos, hogy terhesség alatt beszéljünk hozzá! Másképp reagál ismerős hangokra és ismeretlenekre. Megfigyelések szerint az anya szívritmusához közeli ritmusokat, valamint az apai hanghoz hasonló, mélyebb hangokat kedveli leginkább.
A magzati korban hallgatott zene pozitív hatást fejt ki a baba agyának fejlődésére. A későbbiekben pedig elősegíti, illetve megkönnyíti bizonyos ismeretek elsajátítását. A klasszikus zenétől rendszerint megnyugszik, élénkebb ritmustól ideges lesz, gyorsul a szívverése, gyorsabban mozog. A magzati korban hallott zenei motívumot a születésük után felismerik és ezt a sírás abbahagyásával hozzák a tudomásunkra. Az a zene, ami nemcsak a hallókürtöt, hanem az egyensúlyérzékelő rendszert is ingerli, lényegesen nagyobb hatással van a magzatra, mint a csak hallott zene. Javasolom a kismamáknak, hogy naponta hallgassanak legalább fél órán keresztül komolyzenét, főleg Mozartot, Bachot vagy Vivaldit. Kemény rockot és metál zenét NEM igazán érdemes hallgatni, mert több kismama is beszámolt olyan tapasztalatokról, hogy a pici vadul rugdalózni kezdett odabent, amikor meghallotta az ilyen típusú zenét. Tévesen néhányan félre értelmezik és azt gondolják, örül neki a baba, holott a nyugtalanságát jelzi felénk. A komolyzene áll legközelebb az anya szívdobogásához. Ez az, ami jótékony hatással van a babára és mamára egyaránt. Ez az, amitől megnyugszik. Ezt már svéd kutatók is bebizonyították.
A gyermekek beszédtanulását bizonyítottan fejleszti, gyorsítja az énekek, mondókák, ritmikus zene hallgatása. Zenehallgatáskor ugyanis több agyi terület kerül egyidejűleg ingerületi állapotba: a rövid távú memória, az érzelmi területek és a motoros területek egyaránt „dolgoznak”.
Azok a babák, akik zenei stimulációban részesültek, a vizsgálatok szerint előbbre tartanak a beszédfejlődésben az azonos korúakhoz képest, ezen felül érzelmileg kiegyensúlyozottabbak, és intenzívebb az interakciójuk a szüleikkel. A már ismert zene hatására pozitívan reagálnak: mosolyognak, megnyugszanak, könnyebben alszanak el, biztonságban érzik magukat.
Ha egy dalt az anyuka rendszeresen énekelt vagy sokat hallgatott, a néhány hetes kisbaba is mosolyogva reagál rá később. Biztonságban érzi magát ilyenkor. Ezt az élményt tovább tökéletesíthetjük azzal, ha a kedvenc (lágy) zenénk a szülés közben is szól; a világrajövetel nem jelent akkora traumát sem a gyermeknek, sem édesanyjának ilyenkor. A születés pillanatában hallott zene szintén mélyen rögzül, és később nagyon kellemes élményt jelent az újrahallgatása, mintegy megidézi azt a csodát, ami azokban az órákban-percekben történt. A szülésből-születésből sem a fájdalom, hanem egy meghitt hangulat, egy szép élmény fog megmaradni.
Azok a babák, akik magzati korukból sok hangélménnyel, mozgáslehetőséggel, illetve azok élményével rendelkeznek, születésük után lelkileg kiegyensúlyozottabbak lettek, hallásuk érzékenyebb, beszédfejlődésük is gyorsabb lett. Így a zene észrevétlenül tökéletesít számos képességet. Egy időben hat a két agyféltekére, hangolja azok működését. Formálja az értelmet és az érzelmeket, tökéletesíti mozgást, az észlelést, segíti a szociális érést.
A betegségek, nyűgösségek idején ez a módszer évekig segítségünkre lehet: sokszor elég bekapcsolni azt a muzsikát, amit sokat hallgattunk a terhesség alatt, és gyermekünk megnyugszik, ha meg nem is gyógyul tőle, a lázat könnyebben viseli, előbb megnyugszik. Természetesen ez fokozottan igaz akkor, ha az anyukája énekel neki ilyenkor.
Vannak, aki félnek attól, hogy esetleg hamisan cseng a hangjuk, még a saját gyermekük előtt is gátlásaik vannak. Nem kell ettől rettegni!, hogy a gyermek muzikalitását, zenei hallását kevésbé fejlesztik ilyenkor (ártani nem ártanak vele!!), a kettejük kapcsolatát és az idegrendszeri fejlődést mindenképpen erősítik! Ha pedig attól fél bárki, hogy azért, mert ő hamisan énekel gyermekének, akkor elrontja a gyermeke esetlegesen jó hallását, tudok egy nagyon közeli példát, hogy ezt megcáfoljam. Az én édesanyámnak sem volt egyáltalán zenei hallása, mégis húgommal mindketten zeneművészeti főiskolát végeztünk. Bár meg kell jegyezzem, én amióta az eszemet tudom, otthon mindig szólt valami lágy muzsika, mert anyukánk nagyon szerette a zenét és néha bizony még énekelt is nekünk.
Várandósság idején ajánlott zenék: Mozart: D-dúr szimfónia, Mozart: Kis éji zene,
Vivaldi: Négy évszak, Gyermek és altatódalok,